x

x

2014. március 25., kedd

Az olajrepce és az indiai mustár

Kedves Olvasók!

Ebben a hónapban a Magyary Ösztöndíj pályázatom keretében végzett kutatásom két modellnövényét, az olajrepcét és az indiai mustárt mutatom be. A bejegyzésből kiderül az is, hogy miért pont ezeket a növényfajokat választottam a kísérleteimhez!


Az olajrepce jelentős ipari növényünk, melyet Magyarországon kb. 60 ezer hektáron termesztenek.

Ez az egyéves, lágyszárú növény a Brassicaceae (káposztafélék) családjába tartozik, és latin neve Brassica napus. Nagyméretű gyökérzetet fejleszt, a főgyökerek átlagosan 20 cm hosszúak, oldalgyökérzete dús. Szórt állású levelei vannak, melyek erősen tagoltak. Sárga virágai fürtökben helyezkednek el (a képen egy jellegzetes, virágzó repcerét  látható).


Magjából étkezési olajat, kenőolajat készítenek, emellett kiváló festék-, lakk- és gumiipari alapanyag. Metilészterezéssel motorhajtó üzemanyag is készül a repceolajból, ez az ún. biodízel. További termék a repceméz és a repcepogácsa. Ez utóbbit haszonállatok takarmányozására használják.
A másik általam vizsgált növényfaj az indiai mustár, azaz a Brassica juncea. A növény több néven ismeretes: szareptai mustár, barna mustár, oroszrépa, indiai répa. Leginkább ázsiai országokban termesztik, ahol fontos olajnövény. Elnevezése is utal rá, hogy magjaiból igen erős mustárt készítenek. Ezeken kívül fontos tápláléknövény is, pl. Kínában főzeléket készítenek belőle. A fotón az indiai mustár levelei láthatóak.


Szelén, cink, vas vagy króm pótlására étrend kiegészítőként is használják a speciálisan ilyen célra termesztett növényeket. Talajtakaró anyagként is alkalmazható, hiszen képes visszaszorítani a gyomok terjedését. 

Mindkét Brassica faj hatékonyan felhasználható az ún. fitoremediációs talajtisztítási eljárások során. Ezek a növények jól tűrik a magasabb nehézfém koncentrációkat, képesek felvenni a talajból a fémet, felhalmozni a gyökerükben és/vagy a hajtásukban. Többek között a kadmiumot, ólmot, cinket, szelént képesek felvenni és felhalmozni a szerveikben.

A fitoremediációt jelenleg a legolcsóbb és leginkább környezetkímélő talajtisztítási eljárásnak tartják. A módszer lényege az, hogy az erre alkalmas növényeket, -mint amilyenek az olajrepce és az indiai mustár is- a nehézfémmel szennyezett területre ültetik. A növények felveszik, és szerveikben felhalmozzák a fémet, majd a növényeket learatják, és megfelelő módon (pl. égetéssel) megsemmisítik a szennyezett növényi anyagot.


Kísérleteim során a két fent bemutatott Brassica faj növekedési, élettani válaszait és fitoremediációs képességét hasonlítom össze különböző fémkezelések (pl. réz, cink) hatására. Vizsgálom a fajok fémfelvételi és -felhalmozási képességét, és a fém többlettel szembeni ellenálló képességüket is. A növényeket perlitben csíráztatom, majd egy 9 napos előnevelési periódus után vízkultúrában növekednek további 7 illetve 14 napig kontrollált körülmények között. A fémkezeléseket a növények tápoldatába adom cink-szulfát vagy réz-szulfát formájában. A fotókon a kísérleti növényeim láthatóak. 

(Saját felvétel)


(Saját felvétel)

A következő hónapban egy újabb bejegyzéssel érkezem!