x

x

2014. november 12., szerda

A cink magyarországi helyzete

Kedves Olvasóim!

Ebben a hónapban is olyan témát érintek a blogbejegyzésben, amivel mostanság foglalkozok. 
Nemrég felkerült az internetre Dr. Kádár Imre (MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet) 2013-as tanulmánykötete, amiben a magyar talajok nehézfém szennyezettségére, határértékekre találunk adatokat. Emellett saját kísérleti eredményeiket is bemutatja, melyekben szennyvíziszapot helyeztek ki mezőgazdasági területre és tanulmányozták a talaj és a növények nehézfém tartalmait. Az alábbi linkre kattintva elérhető az anyag:

Amellett, hogy érdekes ez az átfogó munka, számomra rendkívül hasznos is!

Ugyanis egy nehézfémekkel foglalkozó növénybiológus számára fontos tudni, hogy a hazai talajokban, vizekben milyen formában található meg a cink, és milyen koncentrációk alakulhatnak ki szennyezés esetén.
Erre vonatkozóan a következő információkat gyűjtöttem:

A cink mennyisége a talajokban kicsi, legfőképp kötött formában van jelen, ezért felvétele nem könnyű a növények számára. Így cink hiány gyakrabban előfordul, mint szennyezés. 
A szennyvíziszapok mezőgazdasági újrahasznosítása (iszaptrágyázás) az elmúlt évtizedekben egyre elfogadottabb, mivel nagy mennyiségű, a növények számára felvehető tápanyagot tartalmaznak (pl. N, P, K). De mivel a tápanyagok mellett nagy mennyiségben tartalmaznak különböző nehézfémeket is (emellett gyógyszermaradványokat, hormonkészítményeket, patogén és nem patogén baktériumokat is), csupán kellő vizsgálatok után és elővigyázatossággal alkalmazhatóak mezőgazdasági trágyázásra.

Az EU vízvédelmi irányelvei a Zn-t a II. jegyzékbe sorolják (az I. jegyzékben a Cd, Pb van pl.). A II. jegyzék elemei káros szennyezők, az I. jegyzék anyagaihoz hasonló tulajdonságúak, de jelenlegi ismereteink szerint csekélyebb kockázatot jelentenek az emberre.
A szennyezetlen EU talajokban átlagosan 80 mg/kg cink van, nálunk kicsit több, 100 mg/kg.
Szennyvíziszap kihelyezésnél maximális terhelhetőségi határértékeket adnak meg a mezőgazdasági talajokra. Ez Zn esetén hazánkban 200 mg/kg, az EU-ban 300 mg/kg (Lásd 172. táblázat a Kádár-féle tanulmányból).


Veszélyes-e a Zn?
· gyökérben mobilis, hajtásba, ehető részekben felhalmozódik, de…
· fitotoxikus, a felhalmozódás mindig tünetekkel jár, így az állatokba /emberbe nem jut be nagyobb koncentrációban
· van talaj-víz-növény szűrőrendszer! vagyis a Zn nem olyan veszélyes az emberre, mint pl. a szelén.

  Annak ellenére, hogy humán egészségügyi szempontból a cink kevésbé káros, a növényekben kifejtett fitotoxikus hatása miatt fontos a cink többlet hatásainak pontosabb megismerése.

 A cink többlet növényekre kifejtett mérgező hatását az alábbi fotókkal szemléltetem:

 Kontroll tápoldatban (5 mikroM cink-szulfát) 
nőtt indiai mustár növény.
150 mikroM cink-szulfát mellett nőtt indiai mustár növény. 
Látható a hajtásméret jelentős csökkenése és a sárgulás.


Remélem érdekesnek találták a bejegyzést, következő hónapban ismét jelentkezem! Szép novembert kívánok!