Tudományos előadás az ELTE-n
Január 30-án került megrendezésre a Magyar Növénybiológiai Társaság már hagyománnyá vált rendezvénye. A minden 2. évben megrendezett előadássorozat keretében Ph.D.-val rendelkező fiatal kutatók mutatkoznak be, illetve versenyeznek a FESPB Award-ra történő jelölésért. katt ide, ha érdekel
Idén én is jelentkeztem a "versenyre", ahol egy 20 perces, angol nyelvű előadás keretében mutattam be kutatómunkám friss eredményeit. A prezentációm témája a szelén stressz által előidézett hormonális és jelátviteli változások bemutatása volt. A jelölést nem én kaptam, de gazdagabb lettem egy emléklappal és egy pendrive-val :)
Íme néhány érdekesség az előadásom témájából:
Hogyan alakulnak ki nagy szelén koncentrációk a környezetben?
Néhány nyugat USA- beli államban (pl. Dakota) a krétakori palakőzetekből származó talajok nagy szelén tartalommal bírnak, de különböző bányászati és olajtermelési folyamatok során is nagy mennyiségű szelén kerülhet a környezetünkbe.
A világ számos pontján azonban ennek az ellenkezője, vagyis a talajok szelén hiánya okoz problémát. Szelén hiányos talajok jellemzik a Kárpát-medencét is, ezért hazánk lakosságának étrendje is szelénben szegény, ami számos egészségügyi kockázatot hordoz.
Ezeken a hiányos területeken nagy hangsúlyt fektetnek a szelén pótlására, melynek egyik módja a megnövelt szelén tartalmú műtrágyák használata. Ekkor azonban a trágyázott növények lokálisan nagy szelén koncentrációkkal érintkezhetnek.
Valós veszély ez a növények számára?
A szelén nagyfokú kémiai hasonlóságot mutat a kénnel, ezért felvétele és metabolizmusa kén transzportereken és útvonalakon keresztül történik. A szelén többlete mérgező a növények számára, és ennek a toxicitásnak 2 fontos mechanizmusa ismert. Egyrészt a szelén helyettesítheti a ként fehérjékben, gátolva ezáltal a normál funkciójukat. Másrészt a szelén többlete a növényi sejtekben a reaktív oxigénmolekulák képződését váltja ki, ami oxidatív károsodásokat okoz.
Számos növényfaj azonban jól tolerálja a nagy szelén koncentrációkat is. Az ún. szelén toleráns növényfajok egyik képviselője a fügekaktusz (Opuntia ficus indica, lásd a fotót), ami nagy mennyiségben képes felvenni a szelént a talajból, így alkalmas lehet a talajok megtisztítására is.
Január 30-án került megrendezésre a Magyar Növénybiológiai Társaság már hagyománnyá vált rendezvénye. A minden 2. évben megrendezett előadássorozat keretében Ph.D.-val rendelkező fiatal kutatók mutatkoznak be, illetve versenyeznek a FESPB Award-ra történő jelölésért. katt ide, ha érdekel
Idén én is jelentkeztem a "versenyre", ahol egy 20 perces, angol nyelvű előadás keretében mutattam be kutatómunkám friss eredményeit. A prezentációm témája a szelén stressz által előidézett hormonális és jelátviteli változások bemutatása volt. A jelölést nem én kaptam, de gazdagabb lettem egy emléklappal és egy pendrive-val :)
Íme néhány érdekesség az előadásom témájából:
Hogyan alakulnak ki nagy szelén koncentrációk a környezetben?
Néhány nyugat USA- beli államban (pl. Dakota) a krétakori palakőzetekből származó talajok nagy szelén tartalommal bírnak, de különböző bányászati és olajtermelési folyamatok során is nagy mennyiségű szelén kerülhet a környezetünkbe.
A világ számos pontján azonban ennek az ellenkezője, vagyis a talajok szelén hiánya okoz problémát. Szelén hiányos talajok jellemzik a Kárpát-medencét is, ezért hazánk lakosságának étrendje is szelénben szegény, ami számos egészségügyi kockázatot hordoz.
Ezeken a hiányos területeken nagy hangsúlyt fektetnek a szelén pótlására, melynek egyik módja a megnövelt szelén tartalmú műtrágyák használata. Ekkor azonban a trágyázott növények lokálisan nagy szelén koncentrációkkal érintkezhetnek.
Valós veszély ez a növények számára?
A szelén nagyfokú kémiai hasonlóságot mutat a kénnel, ezért felvétele és metabolizmusa kén transzportereken és útvonalakon keresztül történik. A szelén többlete mérgező a növények számára, és ennek a toxicitásnak 2 fontos mechanizmusa ismert. Egyrészt a szelén helyettesítheti a ként fehérjékben, gátolva ezáltal a normál funkciójukat. Másrészt a szelén többlete a növényi sejtekben a reaktív oxigénmolekulák képződését váltja ki, ami oxidatív károsodásokat okoz.
Számos növényfaj azonban jól tolerálja a nagy szelén koncentrációkat is. Az ún. szelén toleráns növényfajok egyik képviselője a fügekaktusz (Opuntia ficus indica, lásd a fotót), ami nagy mennyiségben képes felvenni a szelént a talajból, így alkalmas lehet a talajok megtisztítására is.
Következő hónapban folytatom!
