Kedves Olvasóim!
Ebben a hónapban is olyan témát érintek a blogbejegyzésben, amivel mostanság foglalkozok.
Nemrég felkerült az internetre Dr. Kádár Imre (MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet) 2013-as tanulmánykötete, amiben a magyar talajok nehézfém szennyezettségére, határértékekre találunk adatokat. Emellett saját kísérleti eredményeiket is bemutatja, melyekben szennyvíziszapot helyeztek ki mezőgazdasági területre és tanulmányozták a talaj és a növények nehézfém tartalmait. Az alábbi linkre kattintva elérhető az anyag:
Amellett, hogy érdekes ez az átfogó munka, számomra rendkívül hasznos is!
Ugyanis egy nehézfémekkel foglalkozó növénybiológus számára fontos tudni, hogy a hazai talajokban, vizekben milyen formában található meg a cink, és milyen koncentrációk alakulhatnak ki szennyezés esetén.
Erre vonatkozóan a következő információkat gyűjtöttem:
A cink mennyisége a talajokban kicsi, legfőképp kötött formában van jelen, ezért felvétele nem könnyű a növények számára. Így cink hiány gyakrabban előfordul, mint szennyezés.
A
szennyvíziszapok mezőgazdasági újrahasznosítása (iszaptrágyázás) az elmúlt
évtizedekben egyre elfogadottabb, mivel nagy mennyiségű, a növények számára
felvehető tápanyagot tartalmaznak (pl. N, P, K). De mivel a tápanyagok mellett
nagy mennyiségben tartalmaznak különböző nehézfémeket is (emellett
gyógyszermaradványokat, hormonkészítményeket, patogén és nem patogén
baktériumokat is), csupán kellő vizsgálatok után és elővigyázatossággal
alkalmazhatóak mezőgazdasági trágyázásra.
Az
EU vízvédelmi irányelvei a Zn-t a II.
jegyzékbe sorolják (az I. jegyzékben a Cd, Pb van pl.). A II. jegyzék elemei
káros szennyezők, az I. jegyzék anyagaihoz hasonló tulajdonságúak, de jelenlegi
ismereteink szerint csekélyebb kockázatot jelentenek az emberre.
A
szennyezetlen EU talajokban átlagosan 80 mg/kg cink van, nálunk kicsit több,
100 mg/kg.
Szennyvíziszap kihelyezésnél
maximális terhelhetőségi határértékeket adnak meg a mezőgazdasági talajokra. Ez
Zn esetén hazánkban 200 mg/kg, az EU-ban 300 mg/kg (Lásd 172.
táblázat a Kádár-féle tanulmányból).
Veszélyes-e a Zn?
· gyökérben mobilis,
hajtásba, ehető részekben felhalmozódik, de…
· fitotoxikus, a
felhalmozódás mindig tünetekkel jár, így az állatokba /emberbe nem jut be
nagyobb koncentrációban
· van talaj-víz-növény szűrőrendszer! vagyis a Zn nem olyan
veszélyes az emberre, mint pl. a szelén.
Annak ellenére, hogy humán egészségügyi szempontból a cink kevésbé káros, a növényekben kifejtett fitotoxikus hatása miatt fontos a cink többlet hatásainak pontosabb megismerése.
A cink többlet növényekre kifejtett mérgező hatását az alábbi fotókkal szemléltetem:
Kontroll tápoldatban (5 mikroM cink-szulfát)
nőtt indiai mustár növény.
150 mikroM cink-szulfát mellett nőtt indiai mustár növény.
Látható a hajtásméret jelentős csökkenése és a sárgulás.
Remélem érdekesnek találták a bejegyzést, következő hónapban ismét jelentkezem! Szép novembert kívánok!
